Állatorvos-tudományi Könyvtár

A hónap levéltári anyaga - 2012. május

vargaos@gmail.com (Orsi) — Mon, 07 May 2012 16:42:59 GMT

Májusi levéltári iratunkkal a magyar állatorvosképzés 225 éves évfordulójára emlékezünk.
Az 1786. november 8-án keltezett dokumentumban II. József az 1786. szeptember 27-i tanulmányi bizottsági előterjesztés alapján határozott a pesti állatorvosi tanszék felállításáról a Pesti m. kir. Tudományegyetem Orvostudományi Karán, amelynek vezetőjéül Tolnay Sándort nevezte ki. Alkalmasságát a feladatra a dokumentum az „összes ehhez szükséges képességgel rendelkezik” fordulattal foglalja össze. Tolnay Sándor (1747–1818) Bécsben végzett állatorvos. 1769 és 1775 között Párizsban és Franciaország más városaiban, illetve Londonban tanulmányozta a lótenyésztést és -gyógyítást.
A tanszék részére a Józsefvárosban lévő Skopek-féle majort bérelték ki. A szükséges sebészi eszközök és kézikönyvtár beszerzésére 549 frt és 50 krajcárt utaltak ki. A gyakorlati képzés biztosítására elrendelték, hogy a tanszékhez tartozzon istálló, ahol Tolnay „egy vagy több állatot tarthat”.
Az előadások február közepén kezdődtek és július végéig tartottak, tehát egy szemeszterre korlátozódtak, és azokat az orvos- és sebésznövendékek heti három órán át voltak kötelesek hallgatni. Az előadások a ló, a juh és a sertés járványos és leggyakoribb betegségeire terjedtek ki.

Az előző hónapok anyagai:

A hónap levéltári anyaga - 2012. április

vargaos@gmail.com (Orsi) — Tue, 03 Apr 2012 13:24:24 GMT

Panarícium (büdös sántaság)

Kérődzők, főként juhok betegsége. Okozója a Bacteroides nodosus. A csülkök közötti bőrből a csülökirha lemezei közé terjedő elhalásos gyulladás, szarutokleválás alakul ki. Az állatok sántítanak, lábvégeik átható szagúak. Innen ered a betegség magyar neve, a "bödős sántaság".
Megelőzési lehetőség a tiszta, száraz alom, a rendszeres csülökápolás, a lábvégsérülések kerülése, az istállók kijárata, itatók körüli tócsák megszüntetése, továbbá hetente egyszer 5 percig tartó "lábáztatás", illetve az alom szuperfoszfátos beszórása. Vásárlás előtt meg kell győződni az állat betegségtől való mentességéről, vásárlás után pedig egyhónapos karantén szükséges. Panarícium megjelenése után enyhébb esetekben a levált szarurészek eltávolítása, majd a beteg irha fertőtlenítőoldattal történő 2-3 naponkénti kezelése szükséges. A betegeket el kell különíteni. Súlyosabb esetekben a gyógyulás sebészeti ellátással és gyógyszeres kezeléssel történik.
E havi iratunk az Astralin nevű gyógyszer használati utasítása, amely részletesen leírja a büdös sántasággal fertőzött juhok, illetve szarvasmarhák ellátását, és kitér a súlyos és kevésbé súlyos esetekre is.

Az előző hónapok anyagai:

Tájékoztató a múzeum látogatásáról

vargaos@gmail.com (Orsi) — Fri, 23 Mar 2012 09:34:11 GMT

Tisztelt Érdeklődők!

Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény átmenetileg csak előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg.

Köszönjük megértésüket!

Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum munkatársai

A hónap levéltári anyaga - 2012. március

vargaos@gmail.com (Orsi) — Wed, 07 Mar 2012 08:16:14 GMT

E havi iratunk szereplői a galambok. A házigalamb vagy röviden galamb (Columba livia domestica) a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó szirti galamb (Columba livia) háziasított változata. A galamb ma velünk él lakókörnyezetünkben, főleg a nagyvárosokban sok bosszúságot okozva. Mivel betegségforrásnak tartjuk, a „repülő patkány” címet „vívta” ki magának. Ennél azonban értékesebb és sokoldalúbb állatról van szó. A régmúltban postagalambként, a későbbiekben sport-, röp-, dísz- és húsgalambként is találkozhatunk velük.
E havi iratunk színes képei a galamb pozitív oldalát mutatják be. A Kuthy Jenő és galamb „sporttársai” által elért első helyezésről értesít az 1961-ből származó oklevél, amely színes képekben mutat be galambfajtákat és fajtamintákat.

Az előző hónapok anyagai:

A hónap levéltári anyaga - 2012. február

vargaos@gmail.com (Orsi) — Tue, 07 Feb 2012 09:52:41 GMT

Ebben a hónapban egy marhalevél kerül bemutatásra. Először az 1847. évi XX. rendelet említi meg a marhalevelet. Célja a tulajdonjog azonosítása és a keleti marhavész megelőzése. Mára ez az irat hatósági bizonyítvánnyá fejlődött, és az egyszerű marhalevelet felváltotta az ENAR, illetve az RFID.
Ebben az iratban Böszörményi Pál 40 sertését igazolják, amelyeket Mathias Zadák vett meg Prágában 1899-ben.

Az előző hónapok anyagai:

A hónap levéltári anyaga - 2012. január

vargaos@gmail.com (Orsi) — Wed, 04 Jan 2012 11:51:03 GMT

Ebben a hónapban a Komárom megyei Szend község járvány-táblája kerül bemutatásra 1902-ből. A táblázatban az állatorvos által már megállapított „ragadós állati betegség” adatait kellett 8 naponta rögzíteni a járás/város elöljáróinak, majd elküldeni a táblázatot a járás/város állatorvosának. Állatorvos nem volt minden településen, ám a táblázat segítségével nyomon követhette a településeken zajló járványok alakulását, illetve összesíthette a beérkezett információkból a megyei/járási járványügyi helyzetet. 8 naponként kellett a járványokról bejegyzést készíteni, tehát 8 nap volt az az időegység, ami alatt a járvánnyal kapcsolatban pozitív vagy negatív változásnak kellett beállnia. A táblázatnak - bár igen egyszerű, átlátható - nehézséget jelentett a kitöltése, erre utalnak az átírások.

Az előző hónapok anyagai:

Dr. Molnár Rezső könyvbemutatója képekben

vargaos@gmail.com (Orsi) — Tue, 13 Dec 2011 10:16:44 GMT

A hónap levéltári anyaga - 2011. december

vargaos@gmail.com (Orsi) — Tue, 06 Dec 2011 12:27:20 GMT

Ebben a hónapban „ebiratok” kerülnek bemutatásra. A veszettség (Rabies lyssa) elleni védekezés érdekében a legfontosabb a veszettség elleni oltás nyilvántartása volt. Ezen felül az ebnek is rendelkeznie kellett bizonyos személyi azonosítóval. Ez lehetett törzskönyv, de hívták ebtartási igazolványnak vagy egyszerűen igazolványnak is. Általában az előbb felsorolt irat tartalmazta az oltást az eb és gazdájának adatain túl, azonban többféle olyan iratunk is fennmaradt, amelyek csupán az oltás megtörténtéről lettek kiállítva.
Egy esetben az ebtartó kutyát vitt oltásra, de a kutya igazolványát nem, így ott ideiglenes „ojtási” bizonyítványt állítottak ki. Az igazolvány tartalmazta a kutya fajtáját is.
Egy esetben az irat a következő fajtákat sorolja fel: korcs, pumi, puli, kuvasz, komondor, német juhász. Tehát 1953-ban ezek a fajták voltak a legelterjedtebbek, ezekből kellett választani aláhúzással vagy az egyéb rovatba beírni, ha más volt a kutya fajtája. Ezek után szintén hasonló módon lehetett választani a színekből (fehér, fekete, sárga, barna, vörös, ordas, hamvas) vagy bejegyezni, hogy „milyen” tarka a kutya. Megtalálható a kutya minősítése is, vagyis hogy „ház-, nyáj-, mező-, erdő-, vadőrzésre tartott” vagy „különleges célra tartott”.

Az előző hónapok anyagai:

A hónap levéltári anyaga - 2011. november

vargaos@gmail.com (Orsi) — Wed, 02 Nov 2011 10:14:28 GMT

Az állatorvosi képzés 200 éves bicentenáriumi ünnepsége e havi levéltári anyagunk témája. A meghívó az 1987. május 26-án és 27-én tartott bicentenáriumi ünnepség programját tartalmazza. Levéltárunk őrzi a szerteágazó, nagy ívű szervezési munkálatok iratait. Forgatókönyv készült a május 25-i kiállításmegnyitóról, a május 26-i délelőtti és délutáni programokról és a koszorúzásról, a május 27-i tudományos ülésről. Szervezési iratok, programtervek és a meghívottak számtalan változatú névsora keletkezett az ünnepség előtt, köszönetnyilvánítások az ünnepség után.

Az előző hónapok anyagai:

Ajánló: VetSciLib blog

vargaos@gmail.com (Orsi) — Mon, 24 Oct 2011 13:29:29 GMT

A 2011 szeptemberében létrehozott VetSciLib bloggal is szeretnénk segíteni abban, hogy megtaláld a megfelelő információkat a szakdolgozatodhoz és más feladataidhoz az állatorvos-tudomány és a biológia területén, továbbá fórumot szeretnénk biztosítani a szakdolgozatírással kapcsolatos problémák megoldásához.

A kérdéseket, véleményeket, javaslatokat, hozzászólásokat köszönettel fogadjuk a blogban!